Just a day with you

Másnap reggel gyerek nevetésre ébredtem. Felültem az ágyban és körül néztem. Ránéztem az órámra, még csak fél kilenc...Ráértem mivel szombat volt.Felálltam és kimentem a mosdóba. Fogat mostam fésülködtem, ami most annyiból állt ,hogy kifésültem a hajam és copfba fogtam. Felvettem egy farmer rövidnadrágot és egy zöld felsőt.

Kicsit még álmos voltam, de lementem a földszintre, ahonnan még mindig hallottam egy gyerek nevetését. Befordultam a nappaliba és megpillantottam anyut, Zackel és Heyleyel.
-Hát te csöpi?-néztem mosolyogva a kislányra, aki mikor megpillantott felállt a kanapéról és rám ugrott.
-Tegnap este hozta el anya, azóta azzal zaklat ,hogy hozzam el hozzád.-magyarázta gyorsan kedves mosollyal Zack.Bólintottam és felkaptam a kislányt az ölembe.
-Ennyire megszerettél?-nevettem el magam, mire a kislány hevesen bólogatni kezdett.
-Nagyooon!-ölelte át a nyakam.Hat éves létére olyan nekem mint egy három éves.Nagyon megszerettem ezt a kislányt.-És te engem?
-Túlságosan is!-pusziltam meg az arcát.
-Olyan édesek együtt!-csapta össze a tenyerét anya és elvette a könyvespolcon lévő kamerát és lefotózott minket. Anyámról tudni kell ,hogy fotózás az egyik mániája.-Menj oda te is Zack!-mutatott a fiúra, majd ránk. A srác engedelmeskedett és oda jött. A hátamhoz állt és átölelt minket Heysel.
Majd leraktam Heyst rá néztem anyámra.
-Hát a többiek?-kérdeztem rá.
-Apád a dolgozóban,Adam elment hangvillát venni, Lora meg még alszik.-mondta el anya.
-Értem...-néztem olyan hülye tekintettel anyámra mint ahogy szoktam vele hülyülni.Rá néztem Heyleyre .-Reggeliztél már ?
-Dehogy!-válaszolt helyette Zack.-Épphogy kinyitotta a csipáját el kellett hoznom!-nevetett fel a srác mire a kislány sípcsonton rúgta.
-Akkor gyertek gyerekek...-irányított minket a konyhába. Bent leültünk az elé és anya elénk rakta a bundás kenyeret.Reggeli után a nappaliban beszéltük meg ,hogy mit csináljunk ma.
-Na Heyley, hová akarsz menni?-kérdeztem és felraktam magam mellé a lábam.
-Hmmm....-gondolkodott a kislány.
-Mondjuk a partra?-tette fel Zack.
-Vagy esetleg állatkertbe?-kérdezte én.
-Mindkettő!-állt fel a kislány.
-Rendben.-mondtuk Zackel egyszerre és felálltunk mi is. Ekkor anya jött ki a konyhából.
-Mrs.Andrews...-kezdte Zack, de anya félbe szakította.

-Csak Anne.-mosolygott a szőke asszony.
-Ó, tényleg...-kapott a fejéhez.-Anne, elvihetném Lolát magunkkal az állatkertbe és a partra?
-Még kéreti a lányomat!-nevette el magát anyám.-Igazi úriember!Ilyen vejet szeretnék én.-mosolygott anya-Természetesen menjetek csak.
-Köszönöm.-bólintott Zack mosolyogva mire Heys oda ment Zackhez.
-Mehetünk már?-türelmetlenkedett.
-Megyünk.-léptem mellé és megfogtam a kezét.
-Ó!-kapott a fejéhez a kislány.-Anne néni, tudta ,hogy Lola lett a keresztanyám?-kérdezte mosolyogva a kis aranyos.
-Tényleg?-kérdezte meglepődve anyám.
-Aha, összeházasodtak Zackel!-fogta meg keresztapja kezét is és rá nézett.
-Mikor?-folytatta édesanyám a kérdezősködést.Erre Zack és én rá néztünk anyára és nemleges válaszként megráztuk a fejünket.
-Csak játék volt, Anne, ne aggódjon.-nevetett kínosan Zack.-Ez mind csak akkor történt mikor Lola és Heys találkoztak.
-Értem.-bólintott anya.

-Akkor mi megyünk is...-szólaltam meg.
-Rendben menjetek csak.-mosolygott anya.
Felvettük a cipőinket és mentünk is.
*Tamara szemszöge:
Feküdtem a kanapén és hallgattam a Don't look down számot amit Patrick ma kevert. Ő otthon még dolgozott pár dalon, Oli és Peti elmentek randizni én meg itthon untam az agyam.
Nagyban nyomattam a semmit tevést mikor anya jött ki a konyhából hozzám.
-Hát te Tamim?-nézett rám.
-Unom magam...-nyögtem ki és felültem a fekete bőr kanapén.
-Miért nem mentek el Patrickkal valahová?-ült le anya mellém.
-Patrick...dolgozik...-mondtam és anyám ölébe hajtottam a fejem és így feküdtem a kanapén.
-Akkor hívd fel Lolát, Eliszát, Nataliet vagy épp Joeyt...-adott tanácsokat.
-Loli Zackel van, Elisza és Joey elmentek a hétvégére Natko meg ugye tanul a vizsgáira...-sóhajtottam fel .
-Értem...akkor ott van Connor...

-Tényleg...-ültem fel és felvettem az asztalról a telefont.-Köszi az ötletet...-álltam fel anya mellől és az ablakhoz mentem.-Hali itt Tami...
-Szia, mondjad.-szólt bele Cigarette.
-Mit csinálsz?-kérdeztem.
-Semmit...unatkozok, te?
-Én is unatkozok...Nem megyünk el valamerre?
-De.Hol találkozunk?
-Mondjuk a parkban?
-Oké, addig szia.
-Bye!-kinyomtam a telefont, felrohantam átöltözni. Felvettem egy farmert és egy Bayernes felsőt. Hozzá a fekete bokaszárú tornacipőt és már mentem is.
Connor a megbeszélt helyen várt.
-Hali!-rohantam oda hozzá és átöleltem.
-Szia foci-sztár!-ölelt vissza.
-Na mit csinálunk?-kérdeztem miután elengedett.
-Mit akarsz csinálni?-kérdezte a barna hajú srác.
-Mit szólnál ha csak sétálnánk, majd közben kitaláljuk?
-Oké.-egyezett bele.
Kb. fél méter távolsággal sétáltunk a másik mellett, közben természetesen tárgyaltunk. Imádom Cigarettet, mindig jó kedvre derít és kiskorunk óta ismerjük a másikat. Egy órája sétáltunk és hülyéskedtünk,majd találtunk egy fekete kiscicát. Azt tudni kell rólam ,hogy macska mániás vagyok.

Olyan aranyos volt a kis fekete cica.Connorral megálltunk és kicsit játszottunk vele, majd tovább mentünk, azzal a megegyezéssel ,hogy ha vissza jövünk és itt lesz a macska akkor haza visszük.
Addig elmentünk venni egy hot dogot venni, majd mire vissza értünk a cica ott volt. Így hát haza vittem.
Connor haza kísért majd ő is haza ment.Otthon nem várt meglepetés fogadott....
*
*Olívia szemszöge:
Petivel elmentünk vizsgálatra. Ma fogják megmondani ,hogy fiunk, vagy lányunk lesz.
Izgatottan mentünk be az ultrahangra. Rárakták a hasamra a hideg zselét, majd a doki elkezdte az utlrahangot .

-Szeretnék előbb hallani a szívverést, majd utána megtudni a baba nemég, vagy fordítva?-kérdezte a doktornő. Ránéztem Petire, aki bólintott.
-Akkor előbb a szívverést szeretnénk hallani.-válaszolt a párom.
-Rendben.-mondta majd benyomott valami gombot és hallhattuk a kisbabánk gyors szívverését. Ekkor tudatosult bennem, hogy nincs visszaút...Anya leszek.
Örömmel töltött el ,hogy végre hallottuk a babát, majd könnyes szemmel néztem Petire.Viszonozta kedves pillantásomat majd homlokon puszilt-Akkor kíváncsiak a nemére?
-Természetesen.-mondtam.
-Akkor hát...ha minden igaz ...fiú.-mondta mosolyogva.-Gratulálok!
-Köszönjük.-szólalt meg Petyo.
Mikor végeztünk az ultrahanggal a doktornővel még meg kellett beszélnem ,hogy mit szedhetek terhesség alatt.

-A MagneB6-ot ajánlom leginkább.

-Értem, de ugye az nem baj ,hogy még nem látszik a hasam?-kérdeztem aggódva.
-Természetesen még nem, hiszen még csak két és fél hónapos.-nyugtatott meg a középkorú nő.
-Rendben, nos akkor megyek is.Köszönök mindent, viszontlátásra!-köszöntem el. Peti kint várt a rendelő előtt. Lassan haza sétáltunk együtt.
*
*Tamara szemszöge:
Otthon a nappaliban állt Patrick.
-Sziaaaa!-ugrottam a nyakába miután leraktam a macskát a földre.
-Hali életem!-ölelt át.-Hol voltál?
-Csak Cigarettevel...szereztem egy macskát.-mutattam a jószágra, erre persze megfeszült a bicepsze és idegesen nézett rám.-Most neked mi bajod?-kérdeztem feszülten.
-Semmi...
-Patrick..-szólítottam meg ,hogy álljon le a féltékenykedéssel.
-És jó volt?!-kérdezte idegesen és leült  a kanapéra.
-Mi?-kérdeztem értetlenül.
-Hát ugye, ti mindig együtt vagytok, csoda ,hogy nem csalsz meg vele!Hisz Connornak tetszettél mindig is!
-Patrick Bronks, nyugodj le!Nem csallak meg senkivel, nekem ilyen eszembe se jutna!Miket feltételezel te rólam?!

-Már terhes is vagy?!
-Képzeld holnap szülök!-ordibáltam vele.Szerencse ,hogy anyámék nem voltak itthon, elmentek biztos a nagyiékhoz.
-Nagyon jó!-idegeskedett és hátra hajtotta a fejét a kanapén.
Idegesen fújtattam egyet és leültem mellé, nem túl közel de mellé.A cica felmászott és felült Patrick övcsatjára.-Mi a neve?-kérdezte halkabb hangnemben.
-Damon...-mondtam én is nyugodtabban, felhúztam a lábam és közelebb  húzódtam hozzá.
-A kis fekete démon.-nevetett fel Patrick és simogatni kezdte a kiscicát.
-Az...-sóhajtottam fel.-De most miért kellett veszekednünk?

-Nem tudom...sajnálom, oké?-nézett rám fájdalmas pillantással.-Megbocsájtasz?
-Természetesen...-bújtam oda hozzá és megpusziltam a nyakát. Kimentünk a kertbe és leültünk a hintába. Lassan előre-hátra löktük magunkat, de közben egymást figyeltük....Ebből már nincs menekvés...Halálosan szeretem!

*
*Lolitha szemszöge:
Egész nap rohangáltunk Heysel.Megjártuk az állatkertet és  a partot is. Otthon fáradtan dőltem le a nappaliban, Heyleyel és Zackel együtt.

Anya elment Vicki nénihez, apa horgászni ment Adammal, Lora pedig a könyvtárban volt.
Fáradtan bújtam oda Zack mellé, aki egyik karjával engem, a másikkal Heyleyt ölelte.
-Elfáradtak a csajaim!-nevetett fel.
-Természetesen el.-mondta Heys és Zack mellkasára hajtotta a fejét.
Így voltunk egy fél órát, majd egy olyasvalaki jött be akire nem számítottunk.....