Ahogy megláttuk ,hogy Johnny rohan ki utánunk Eliszával és Damiannal berohantunk a kávézó melletti étterembe.De Az étterem falai üvegből voltak így Johnny jól láthatott volna minket de mi kirohantunk, Elisza a hátára kapta Damiant én pedig a kis srác deszkáját a kezembe kaptam. Gyorsan gurulva haladtunk így Johnny tuti nem látott minket.......
Bementünk a házba, leültünk a kanapéra és az elmém olyan gondolatok gyötörték aminek nem kellett volna.
Elisza kissé lesokkolva ült mellettem, Damian pedig a deszkáját bevitte a szobájába.
Tudva ,hogy holnap után haza megyünk nem akartam ,hogy ilyen rossz emlékünk legyen Párizsról felpattantam és a bőröndömből elő kotortam a pénztárcám és a telefonom.
Visszamentem Elihez és leültem vissza mellé.
-El jössz velem vásárolni?-kérdeztem.
.gif)
-Ez az én régi bolond Eliszám!
-Ez hát!-nevetett ő is.-Damian!Gyere!-erre a kisfiú kijött a szobájából .
-Hová megyünk?-kérdezte mosolyogva.
-Vásárolni!-mondtuk egyszerre mire felnevettünk.
-Ezek a nők!-csapta fejbe magát a kis srác.
-Jah..és ezek a nők visznek el mindenhová.-néztem rá mosolyogva. -De ne álljunk le itt hanem indulás!
*******************************************************************************
Sokat sétálgattunk a városban és szokásunkhoz híven egy csomó képet csináltunk.
Mikor visszamentünk Vicktoria néni és pár költöztető pakolászott a lakásban. Elisza, Damian és én már bepakoltunk mindent.
Minket felküldött még összepakolni a ruhákat és egyebeket.
Pár óra alatt már mindennel készen voltunk, De nekem fura módon Zacken járt az eszem.akolás közben újra és újra lejátszódott bennem minden...de az nagyon fura volt ,hogy úgy gondolok rá mintha nem lenne más a világon csak ő....lehet bele szerettem egy hét alatt? Van ilyen ...miket beszélek!!!? Dehogy vannak ! De azok a kék szemek...és az a mosoly....istenem!! Mi a franc bajom van!!!!???
Míg ezen gondolkodtam rájöttem ,hogy mindent elpakoltunk..
Az este csendesen közelgett, így mi Eliszával úgy döntöttünk ,hogy kimegyünk sétálni és kiszellőztetni a fejünket. Vicki néni bele is egyezett, így én és a legjobb barátnőm elindultunk a langyos Párizsi estében barangolni.
Már épp az Eiffel torony előtt haladunk el mikor Eli megpillantotta Johnnyt és Zacket....A két srác csak ült egy padon , kezükben egy-egy gitárral és zenélgettek, az emberek körül álltak őket de Zack rám emelte gyönyörű kék szemeit és szélesen elmosolyodott.
-Moi je m'appelle Lolita
Du pareil au même
Moi je m'appelle Lolita!-énekelte és játszotta azt a számot amire a "bulis esténken" táncoltunk, erre én elmosolyodtam és közelebb mentem .A nézőik látták ,hogy hozzám szól az amit Zack énekel így elé toltak és így már nem tudtam szabadulni.Zack felállt és megakart csókolni mire én hárításképpen elfordítottam az arcom és így a puszi az arcomon landolt.Észrevettem ,hogy Elisza ezt nem is olyan messziről mosolyogva nézi.
-Most már mennem kell Zack...-húzódtam el tőle és súgtam a fülébe.
-Ne menj még édesem!-szólt rám és kezét a derekamra tette.
-Nem vagyok az édesed!-löktem el a kezét és meg akartam fordulni és elmenni de megakadályozta úgy ,hogy a gitárt Johnny kezébe adta és a derekamat átkarolta és szorosan átölelt.
-De nekem te vagy a legédesebb és a legszebb!Tudod ,hogy imádlak!-puszilta meg az arcom ismét.
-Te részeg vagy, az tuti!-nevettem fel és valahogy kiszabadultam kezei közül és gyors léptekkel mentem el onnan.Mielőtt Johnny megláthatta volna Eliszát elsurrantunk onnan. Mikor már jó távol voltunk tőlük elkezdtünk nevetni. Elisza mondta ,hogy el szeretne köszönni az itteni barátaitól így össze hívta őket a kávézóba. Mire mi oda értünk ott volt mindenki. (nagyjából ismertem őket hisz mikor Eliszával videochateltünk bemutatta párat.) Vidáman köszöntöttek minket a srácok és a csajok.
-Örülünk ,hogy végre megismerhetünk Lolitha!-szólalt meg egy Antoniette nevű lány akcentussal.
-Én is ,hogy megismerhetlek benneteket.-néztem körbe a társaságon.
Elisza elmondta ,hogy haza költözik, így a többiek (Antoniette, Brigittte, Fabien és Gilbert) kitalálták ,hogy ez legyen a búcsú estünk.
Az este folyamán jókat nevettünk és elmentünk egy játékterembe, ahol kimulattuk magunkat.
Este fél tizenegykor mentünk haza, és nekem olyan furcsa érzésem volt mintha valamit itt kéne hagynom,ami fontos nekem....Nem nagyon törődve ezzel a dologgal beugrottunk Elivel aludni.
***********************************************************************************
Másnap reggel a telefonom csörgése ébresztett, nem hívásom jött csak az ébresztő.
Felkeltettem Eliszát és lesuhantunk zuhanyozni, reggelizni majd öltözni. Én egy egyszerű ruhát vettem fel, ahogy Elisza is.
Kimentünk a reptérre, onnan a gépről haza........hiányzott már a kedvenc városom...California....el sem hiszem ,hogy két hete jöttem el.
Az úton a "rajzfüzetembe" amit Párizsban vettem abba rajzolgattam.
Mikor a gép a leszálló pályán volt a dolgaimat a féloldalas táskámba raktam és leszálltunk.
A reptér várakozójában ott várt minket Adam, Ross, Loren, Connor,Joey és Emily. Én és Eli ledobtuk a bőröndjeinket és a haverok felé rohantunk, akik már tárt karral fogadtak minket.
Nevetve öleltük végig a csapatot.Adam felkapott és megpörgetett.
-Ti is mind nekem!-szóltam vissza.
Kimentünk az épületből, közben olyan kérdések hallatszottak el mint például : Milyen volt ott, milyen az ottani élet, mit csináltunk, hogy éreztük magunkat, stb....
Mikor a pakolóba mentünk legnagyobb meglepetésünkre motorral voltak a többiek és pont úgy ,hogy 2 hely szabad maradjon nekem és Eliszának. Vicktoria néni bele egyezett ,hogy Eli velünk jöjjön, így nem volt semmi akadálya ,hogy induljunk.Hogy ne legyen kellemetlen a dolog Ross magához hívott és én ültem fel mögé, Elisza pedig Connorhoz.
Haza száguldottunk, egyrészt mert ott volt a mi garázsunkban Elisza motorja is, meg azért is mert 3 házzal odébb költöznek ahol mi vagyunk.
Otthon Rossék kiraktak minket és ők tovább mentek, Adamal és a hugimmal meg Eliszával megálltunk otthon.Eli meg én lepakoltunk és bementünk a házba ,ahol anyáék üdvözöltek minket.
A szokásos dolgokat kérdezték meg egyebek. Felmentünk a szobámba én Lori meg Elisza.
Szokásos csajos beszélgetés folyt épp mikor Adam belépett a szobába a bőröndömmel és két kisebb táskával, amiben már emlék tárgy és ajándék lapult a barátaim és a család részére.
-Nos csajok miről megy a duma?-kíváncsiskodott Adam és lerakta a cuccokat az íróasztalom mellé, és levágódott mellénk.
-Sok mindenről Addie.-szólt vissza Elisza mosolyogva.
-Addie? 17 éves korom óta nem hívtatok így csajok!-nevetett.
-Mostantó megint így fogunk hívni bratyó!-lökte meg a bátyánk vállát Lori.
-Addie haza vinnél? Már 6 óra és szeretnék segíteni anyának kipakolni.-mondta Eliszaés felállt.
-Persze....és ha segítség kell itt vagyunk mi is a nagyobb bútorok kipakolásához meg egyebekhez.-javasolta egyből Adam és ő is felállt .
-Na akkor mi meg menjünk húgi csinálunk vacsit és majd át is viszünk Eliszáéknak.-mondtam a húgomnak aki bólintott és mindannyian kifelé vettük az irányt.
Folyamatosan kérdéseket tettek fel amikre én mosolyogva válaszoltam, és elmeséltem anyámnak és Lorinak ,hogy mi is volt meg a Zack-storyt is...anya egy modern anya, vele bármit megtudok beszélni.
*********Ellisza szemszöge:
Beültünk Adam fekete audiába és elindultunk.
-Elisza nem baj ha teszünk egy kis kitérőt?-kérdezte Adam és az utat figyelte.
-Nem gond...miért, hová akarsz elmenni?-kérdeztem vissza.
-El kell mennem még a javítóba, a telefonom bekrepált
-Értem, semmi gond menjünk..
-Hogy vagy Eli?-kérdezte mosolyogva.-Olyan rég nem láttalak.
-Én megvagyok és próbálok élni..és te?
-Én iss...
-Milyen jóképű pasi lett belőled mióta nem láttalak!-boxoltam vállba incslkedve.
-Megemberesedtem....és te sem panaszkodhadsz csajszi! Úgy nézel ki mint aki most lépett le a kifutóról.
-Köszi.-mosolyogtam és kissé el is pirulhattam mert éreztem.-Melózol most valahol?
-Hát igen, a Scramton-ban kaptam tanári állást, úgyhogy bezúgatlak téged meg a Lolát egyesekkel-nevetett. (magyar jegyek szerint!)
 |
| Eli and Adam |
-Várj meg itt én megyek és lerendezem, 5 perc lesz az egész.-mondta Adam és kiszállt a kocsiból, nekem meg épp akkor jött üzim.
Meg is nyitottam az SMS-t de a küldő blokkolt volt. Az üziben ez állt : " Lassan beesteledik, hiányzool kicsi Eliszám! Leszáll az éjj, s egy bús lélek útra kél, remélem látlak még! Sweety! Kisses : Joseph :* "
Lefagyva olvastam végig és egy szívverésem is kihagyott.Ebben az állapotban látott Adam mikor vissza jött a kezében a mobiljával.
-Miden rendben van Elisza?-kérdezte gyanakvóan.
-P...persze....miért ne lenne? ....Hisz minden happy ....-nyögtem ki valahogy.
-Oké, akkor indulás haza viszlek.
-Jó.
Az út további felében csendben voltam és az agyam azon az üzeneten járt...Johnny....de cuki! MI VAN???!! Még hogy cuki? Zaklat vagy mi a franc van? Vagy én zakkantam meg?Ki tudja? Mindegy holnap Lolithával kiderítjük.
Adam kirakott a ház előtt és elhajtott, én meg szépen besétáltam a házba ,ahol régen laktunk.Őszintén...itt nőttem fel, ide születtem, ez az én városom, imások itt lenni!
Később miután a ki pakolgattuk a holmikat át jöttek Loláék és a srácok segíteni kipakolni. Este fél tizenegy volt mire mindennel készek lettünk, de a nagyja még holnapra maradt.
Nem szóltam senkinek az SMS-ről, majd holnap megmutatom Lolinak. .......
(Folyt.Köv)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése