Zenék

2015. november 29., vasárnap

Nem tervezett dolog....

Két napja ,hogy Párizsban vagyunk. Életjelet nem adtunk még anyáéknak, de nem is tudom mit mondanánk.
Ebben a két napban eléggé rosszul voltam, de nem szóltam róla Zacknek. Ráfogtam az idegességre.
Ami nagyon meglepett az az ,hogy Will nem keresett még. Voltak olyan pillanatok ,hogy azt hittem haza megyek most azonnal,de mindig meggondoltam magam. Lora miatt.
Nem mutatja de meg van törve...
Lora
Az ágyon ültem és figyeltem ,ahogy a zuhogó eső eláztatja a párizsi kilátást.A könnyeim az esővel szinkronban folytak. Senki nem volt a szobában csak én. Még mindig nem tudom elhinni, hogy Lora és én nem vagyunk testvérek, pláne azt ,hogy hazudtak nekünk. A kezemben forgattam a telefont és csak kattogott az agyam. Reméltem ,hogy csak egy rossz álom lesz az egész és felébredek. De nem...el kellett fogadnom, hogy ez a valóság. Elszámoltam háromig lehunyt szemmel, hátha felébredek de semmi....
Kinyílott az ajtó és Lora jött be. Lefeküdt mellém és az ölembe hajtotta a fejét.
-Mi lesz most?-kérdezte miközben letöröltem a könnyeimet.
-Nem tudom...de megoldjuk.-fogtam meg a kezét.-Le kell tisztázni előbb magunkban a dolgokat, aztán mehetünk haza. De ha szeretnél én bármikor hazamegyek.
-Nem, jó ez így egy kicsit.-mondta és a szemembe nézett.-De ugye nem változott semmi?Mármint még mindig testvérek vagyunk...ugye?
-Te mindig a húgom maradsz, ha törik, ha szakad bennünk egy vér folyik.-erősítettem meg a feltevését és felült.
-Lola...-kimondta a nevem és könnyek gyűltek a szemében.
-Nyugodj meg..-öleltem át.-Ha haza megyünk elmondunk mindent anyáéknak. Nem fognak haragudni, ezt majd én és Adam elrendezzük.
Újra nyílott az ajtó, de immáron Zack lépett be és ült mellénk.
-Jól van lányok, nyugi.-ölelt át minket .
Mikor már kicsit rendben voltunk lementünk a srácokhoz az előcsarnokba.Rosszul éreztem magam, szédültem és émelyegtem.
-Hé, jól vagy?-kérdezte tőlem meg Johnny.
-Nem...nagyon...-mondtam szaggatottan és mélyeket lélegeztem.
-Lola gyere ülj le!-kapta el a karom Zack és leültetett.-Hozzatok neki vizet!-leültetett a fotelbe és innen elfeketedett előttem minden.Már csak hangfoszlányokat hallottam, végül a szobánkban ébredtem.Mindenki körülöttem ült és várték ,hogy ébredjek.Hunyorgatva nyitottam ki a szemem és  lassan felültem, ebben Zack segített.
-Hogy kerültem én fel?-kérdeztem és óvatosan megfogtam a homlokom.
-Felhoztalak.-mondta Zack és elővette a lázmérőt és a számba adta.
Oli And Petyo
-Mi lett veled?-kérdezte egyből Elisza aggódva.
-Hányingerem lett és szédülni kezdtem.-makogtam át a hőmérőn.
-Egyre gyakrabb ez az elmúlt napokban.-szólalt meg Tamara.
-Nem kaptál el valami fertőzést?-kérdezte Patrick.Zack kivette a lázmérőt a számból és megnézte.
-Nem hiszem, nem lázas 36,5. De lehet ,hogy megfázott.-mondta Zack és Eli egy poharat adott a kezembe, Johnny pedig elment gyógyszert keresni, Zack addig csöndben gondolkodott mellettem.
-Megfázhattál te mikor a szökőkútban ugráltunk.-mondta Petyo.
-Az lehet.-mosolyodtam el halványan.
-Johnny a megfázás elleni ott van Lola táskájában.-mondta Lora és megmutatta a kezével ,hogy merre.A Mikaelson srác hamar megtalálta és oda is adta a gyógyszert.
-Ne vedd be.-fogta meg a kezem Zack.
-Miért?-kérdeztem rá és leraktam a gyógyszert a lábamra.
-Van egy feltevésem, de lehet ,hogy téves...-nézett le a földre közben.-Nem késik?
-Kell ezt neked mindenki előtt?-kérdeztem és éreztem ,hogy pirulok.
-Igen mert lehet ,hogy....
-Hogy?-kérdezték egyszerre a srácok.
-Terhes vagy?-kérdezett rá és megdermedt a levegő. Összenéztünk Tamival és Elivel majd röhögni kezdtünk.-Ez nem vicc csajok!
-Nem húztál?-kérdeztem lenyugodva.
-Lola, nem 100% biztosak ezek a cuccok.-mondta és rám emelte kék szemeit.-Mi van ha...?
-Az lehetetlen.-mondtam és leraktam az éjjelire a poharat és a gyógyszert.
-Szerintem mi most magatokra hagyunk.-álltak fel a srácok.
-Rendben.-mondta Zack és a többiek kimentek.
-Honnan tudnád meg?-kérdeztem immáron remegő hangon.
-Rosszul vagy napok óta, és tisztán emlékszem ,hogy SOKAT voltunk együtt.-hangsúlyozta ki a sokat szót.
-Attól függetlenül védekeztünk nem?-kérdésem olyan rémülten hangzott mintha azt mondaná nekem valaki ,hogy most meghalsz.
-Mint mondtam nem 100%-ak ezek.-dőlt az ágytámlának és folytatta.-Vennünk kell egy tesztet.
-Igen, de hol?-csaptam rá a lábamra.
-Én ismerek minden helyet Párizsban, eltalálok egy patikába és veszek neked.-állt fel.-Addig szólok a csajoknak ,hogy jöjjenek be hozzád.-állt fel és felvette a dzsekijét az ágy széléről és megpuszilta a homlokom.
-Oké.-bólintottam rá és kiment, őt követően bejöttek a lányok.
-Ugye jól vagy, és nem akadt ki?-ült mellém Eli.
-Ne félj, én jól vagyok. Nem akadt ki csak megijedt ő is.-mondtam és ráhajtottam a fejem Elisza vállára. Lora szemben ült velem, Tami a balomon, Oli Lora mellett előttem.
-De mi lesz ha ott a baba?-kérdezte a húgom.
-Nem tudom, majd megoldjuk. De én nem hagyom elvetetni ha már így alakult...-mondtam és a vége felé elhalkultam.
-Nyugi, szerintem  Zack benne lenne a babában.-mosolyodott el Tami és simította meg a karom.
-Igaza van.-értett egyet a testvérével Oli.
Én már csak csöndben voltam. A csajok meg hangosan gondolkodtak. Egy gyerek...mindössze 18 évesen.
Tamara
Nehéz lenne ilyen fiatalon, de nem lenne szívem másnak adni, vagy abortuszra menni.Minden gondolat átfutott az agyamon.Megijedtem mikor megcsörrent a telefonom a BWS-Megfakult fénykép dalán. Megnéztem ,hogy ki hív. Magánszámon volt.Fel sem vettem csak kinyomtam.
-Ki volt az?-kérdezte Tami.
-Magánszám.Nem érdekelnek, ha nem írják ki ki az.-mondtam és felhúztam a lábam.-Mi tart már eddig neki...
-Nyugi, a párizsi gyógyszertárak messzebb vannak, de ha jó helyre ment akkor fél óra.-magyarázta Eli.
-Sajnálom ,hogy elrontottam.-néztem végig a csajokon.-Főleg te Tami...Nem ilyen ajándékot szántunk...
-Nem rontottál el semmit.-nyugtatott meg a barátnőm.-És ha egy Rivers baba van e mögött akkor ez nincs elrontva.-mosolyodott el.
-Ne ijesztgetek már.-mondtam és kínomban felnevettem.
Ekkor nyílott az ajtó. Szerencsére Zack volt az.A kezembe adta és leállt előttem.
-Tudod ,hogy kell ugye?Mert én nem...-beszélt össze-vissza.
-Nyugi tudom-mondtam és felálltam.
-Nekem....nekem kicsit ki kell mennem ..kiszellőztetem a fejem a srácokkal.-mutatott az ajtó felé és megölelt.-Ha megvan az eredmény hívj.
-Oké.Menj.-bólintott és kiment.
-Tipikus aggódó apuka.-mondták a csajok kórusban.
-Öhm...melyik oldalára is kell hugyoznom?-forgattam a kezemben a kibontott tesztet.
-Arra.-mutatott rá Oli.
-Köszi.-bólintottam és bementem a fürdőbe. Megcsináltam a tesztet és kimentem a csajokhoz.-Nem merem megnézni...
-De még csak két perc telt el hülye.-bökött vállon Eli.
-Annak öt perc kell.-magyarázta Oli.Ő már profi ebben....
-Nyugi már, nem biztos ,hogy terhes vagy...-mondta Lora és nézte az órát.
-Ja, 50-50%...-vonta meg a vállát Tami.
-Nekem is ezt mondtad és mégis lassan négy hónapos terhes vagyok!-szólt nővérére Oli.
-Na jó, elég. Loli még jobban be dog pánikolni.-szólt rájuk Eli.
Fel-le kezdtem járkálni.Mit mondok anyámnak?Sőt, mit csinálok én egy gyerekkel? Istenem....Hisz egy gyerek ajándék, de ,hogy gondoskodnék róla?Zack és én még gimisek vagyunk...
-Hé, Lola lejárt az öt perc. Menj nézd meg.-szólt rám Tamara.
Szaggatott levegő vétellel mentem be.Felvettem a mosdó kagyló széléről és megnéztem.
-Baszd meg hát, hogy kell ezt értelmezni?!-kiáltottam ki és kimentem.
-Mért?A pozitív két csík, ha negatív egy.-magyarázta Olívia.
-De ezen ,most kettő van ,vagy csak egy mert nem tudom kivenni belőle...-mutattam meg a lányoknak.
-Asszem kettő.-mondta Tami mikor jobban megnézte.
-De a biztonság kedvéért csináld meg a másikat is.-mondta Eli.
-Meg  fogok bolondulni.....-forgattam a szemem és bementem a fürdőbe.Megcsináltam a másikat is és mikor kimentem Zack hívott.Felvettem és egyből kérdezett.
-Na mi van már?-kérdezte aggódóan.
-Nem tudom, az egyik asszem hibás volt most csinálom a másikat...nemsokára kiderül.-mondtam sóhajtva.
-Rendben, nemsokára fent vagyok a szobánkban.-mondta .
-Oké.-szóltam erőtlenül és leültem az ágyra, kinyomtam a telefont és Lorára néztem.-Mit tegyünk?
-Jó kérdés...-válaszolt a húgom.
-De inkább itt hagyunk most benneteket.Ezt neked és Zacknek kell megbeszélnetek.-álltak fel Tamiék.
-Igaz.-értett egyet Elisza.-Na gyerünk.
Kimentek a szobából és egy időben jött be Zack.
-Na mi a helyzet?-ült mellém és megfogta a kezem.
-Még semmi...megvártalak vele.-mondtam és felálltam.-Várj meg itt.-csak bólintott. Kimentem a fürdőbe remegő lábakkal és megnéztem.
-Ilyen nincs....-suttogtam és kimentem Zackhez.-Ha lenne gyerek vállalnál minket?-kérdeztem és rám sem figyelve válaszolt.
-Természetesen.-halvány mosoly húzódott az arcomra és magam elé vettem a tesztet.Rám nézett és meglepetten felkapott és úgy szorongatott.
A teszt természetesen pozitív lett. Az öröme mérhetetlen volt. Mikor lerakott a földre megeredtek a könnyeim.
-Hé, drágám miért sírsz?-törölte le a könnyeimet.
-Örömkönnyek....-mondtam és átöleltem  a derekát.-Elmondjuk a srácoknak?
-El.-csókolt meg.
Mikor elváltunk kinyitottam az ajtót és szóltam a többieknek, bejöttek és Zack nem bírta tartani magát.
-Nem terveztük még, de jön az ifjabb Zack.-mondta és átfogta a hasam.
-Zack?-kérdeztem rá.
-Igen?-kérdezett vissza.
-Gratulálunk!-öleltek meg egyszerre az egészen.
Ezen a napon már csak fel kellett dolgozni a történteket. Egész délután filmeztünk. Majd este felé mindenki ment aludni.
Reggel Lora hangjára ébredtem.
-Hagyjuk még aludni.-mondta valakinek.
-Oké, de ha felébredt szólj neki ,hogy várom.-mondta az illető aki nem volt más mint Zack.
-Akkor maradj itt vele én addig elmegyek reggelit intézni.-mondta a húgom és kilépett a szobából.
Éreztem ,hogy az ágy mellettem lesüpped, és hamarosan erős karok öleltek és meleg test húzódott mellém.
Lassan nyitogatni kezdtem a szemem. Kitűrtem a szőke hajamat a szemem elől és Zack felé fordultam.
-Jó reggelt...-köszöntem rá és pusziltam meg az orra hegyét.
-Neked is.-ölelt magához még jobban.-Láttad?
-Mit?-kérdeztem értetlenül.
-Fordulj meg .-mondta. Így is tettem.Az éjjelin egy sárga MOMMY feliratú karkőtő volt. Rögtön észbe kaptam. Terhes vagyok...
-Ez....Te vetted?-kérdeztem meg tőle és a kezembe vettem a karkötőt.
-Reggel elrohantam oda, ahol a rajzfüzetet vettük és találkoztunk. Ott láttam meg és ki más jutott volna eszembe róla mint az én párom.-puszilt homlokon.
-Köszönöm.-öleltem meg és felültem. -De nem korai szerinted?
-Lehet.-nevetett fel-Szeretem a gyors dolgokat és soha nem korai olyan dolgot venni ami a jövőben lesz.Nem?-gondolkodott el.
-Ahogy érzed...-sóhajtottam és megnéztem a telefonomon az időt, 8:13.
-Beauty queen of only 18, she had some trouble with her self ..-énekelt nekem halkan miközben felült ő is.
-Mi van veled?Reggelre Maroon 5 she will be loved?-nevettem fel.
-Nem tudom, ez jutott eszembe.-nézett rám halál komolyan, majd röhögni kezdett.
-Mi van már megint Zachary?-kérdeztem és hátra döntöttem a fejem.
-Zachary?Honnan tudod te?-kérdezte meglepődve.
-Hülye, ez a neved és a teljes neved is tudom.-néztem rá kihívóan.
-És mi az?-kérdezte ismét és a szájába harapott.
-Zachary Alexander David Rivers, anyud nevén vagy. De a rendes vezetékneved Erfon.-hadartam el.
-Azt a kurva...te honnan tudsz ennyi mindent rólam?Én meg nem tudom még a második neved sem!-nevetett rám.
-De nekem nincs is második nevem!-nevettem el magam.
-Tudtam ám.-nézett rám huncut mosollyal.
-Ó, te kis minden tudó.-itt már nem bírtam. Röhögőgörcs elkapott és akkor még a pápa sem állítja meg.
E közben berobogott Tami a szobába.
-Lola már megint ír...-ült le az ágyra.-Amúgy bocsi ,hogy zavarok és jó reggelt.
-Neked is, de nem zavarsz.
-Mi van már megint azzal a swag yolo nyalóval akinek pondró a szíve és poshadt a bele?-kérdeztem és a kezembe nyomta a telefonját.-Majd én beolvasok neki!
Dióhéjban csak annyi ,hogy Taminak folyamatosan ír egy srác. Patrick féltékeny, én meg rendezem a dolgokat. Az üzenetbe bele sem olvastam csak beírtam neki.
"Skype név?Adok én neked egyet : anyádpicsája.nemmondommeg.15. Mit akarsz te tőlem?! Nem fogod fel ,hogy nekem van barátom és szeretem? Érted nem hagymán el, sőt senkiért! Én nem vagyok másé csak Patrické. Fogd fel, vagy szépen átrendeztem a pofád, de úgy ,hogy anyád sem ismer meg ,hogy téged húztak-e ki a picsájából vagy nem! Most mondom szépen ,hogy lekoccolni rólam ,vagy véged! U.I: Még egyszer rám írsz levágom a tököd!"
Elküldtem és Tamara elolvasta mit is írtam. Összenéztünk és röhögésben törtünk ki.Pacsiztunk majd Zack csak értetlen fejet vágva nézett minket.
-Így kell ezt Tami drágám.-nevettem fel.
E napon már csak egy problémám volt... a haza utazással való bajok.

2015. november 21., szombat

Paris & Brithday

[Na akkor először is szeretnék ezúton is boldog szülinapot kívánni egyik legjobb barátnőmnek, aki Tamara szerepét tölti be.Ez az egyik úgymond ajándékom neked, szóval Happy B-day! <3]

Reggel Loránál ébredtem, szorosan összeölelkezve a testvéreimmel-már ha mondhatom így-.
Zúgott a fejem, rá néztem a Lora órájára. Még csak fél öt.Elővettem a telefont a zsebemből és láttam ,hogy 4 nem fogadott hívásom van, 3 Eliszától és egy Zacktől. Gyorsan rámentem a  viberre és írtam is a barátnőmnek.
L.A- Miért kerestél Sweetie?
E.R- Hallottam ,hogy veszekedtek...gondoltam valami baj van.De miért kiabáltatok?
L.A-Hosszú...
E.R-Kiborultak mert Zackel vagy?
L.A-Nem..de még azt nem is tudják. Vagy kitudja ...mindent elmondok majd a suliban...De te h-h fel vagy ilyenkor? o.O xD
E.R- Oki... jaj sunshine nem tudok aludni!
L.A-Dilis....Na majd találkozunk a suliban Sweetheart!I <3 U!
E.R-Oki bye I <3 U 2!
Elraktam a telefont és átmentem a szobámba.Lezuhanyoztam majd felöltöztem. Ekkor már Adamék is ébren voltak. Megnéztem a naptáram és láttam ,hogy holnap lesz Tami szülinapja...Az ajándékát már megvettem. [To real Tami: Igen, kapsz hétfőn veszek neked csokit amit megígértem xD] Felvettem a táskám és elmentem. Adam már elvitte Lorát, én meg elmentem Eliszához. A barátnőm még a fürdőben volt, így Vicky nénivel és Damival voltam.
-Mi az?Már puszit sem kapok csöpi?-néztem a kis szőke srácra aki még pizsiben volt. Csórikám bárányhimlős.
-De!-mosolygott rám huncutul és lehúzott a földre majd egy cuppanós puszit nyomott az arcomra.
-Ez az én Damim!-öleltem át a kisfiút és puszilgattam agyon.
-Lola, lányom nem eszel?-kérdezte Vicky néni ahogy kijött a konyhából a kezében a konyha ruhával.
-Nem köszi, nem vagyok éhes.-mosolyogtam a szőke asszonyra és végre Els is kijött.-Csajszi már azt hittem székrekedésed van.-nevettem fel mire a barna hajú barátnőm elnevette magát, leraktam Damit, Eli felvette a táskát és már mentünk is.Elinek elmondtam mindent, majd beértünk a suliba és átváltottunk sima
beszélgetésre. Leültünk a padra és csapattuk a reggeli hülyéskedést. Patrick fel volt pörögve.Zack mikor megjött egyenesen megcsókolt, majd leült és az ölébe húzott.Mikor becsöngettek felmentünk az informatika terembe. Leírtuk az anyagot majd az óra további 30 percében nyomattuk az anotalkot meg az ilyesmit.
Így elvoltunk,majd jött a töri,irodalom, matek,zene,tesi és a szlovák.Utolsó óra után a kapuban gyülekeztünk a csapattal.Mikor Tami is oda ért Eli elkezdte.
-Tami, ugye utazni akartál?-kérdezte meg a szőke lányt akin Bayernes felső volt.
-Aham.-válaszolt és Patrick megfogta barátnője kezét.
-Akkor fél ötkor találkozzunk a reptéren.-szólaltam meg.-Mindenki pakoljon be több napra. Útlevél,
személyi és egyebeket legyenek nálatok.Irány Párizs.-mondtam mosolyogva.-Már ha mind benne vagytok.
-Benne.-mondták egyszerre.
-Ezek szerint elszökünk?-kérdezte meg Oli mikor kimentünk a kapun.
-Valahogy úgy...-mondta elgondolkodva Johnny.-De hisz 18-19 évesek vagyunk, felnőttek. Döntünk mit teszünk. Az igazolások fedezve lesznek. Megvan minden arra ,hogy eltűnjünk egy kis időre.
-Igaza van.-mondta Zack.
-És pont jókor jön ez az egész...otthon nincs minden rendben.-mondtam és megszorítottam szerelmem kezét.
LORA
-Jah...nálunk sem fenékig tejfel minden...-értett egyet Patrick.-De életem, de úgy gondolj erre mint egy "megtört-tinik-szökése-dologra", ez a szülinapi utazásod, amin sok mindent meg fogunk tenni.-átölelte focista barátnőjét és bementünk a Gigo's-ba. Vettünk magunknak valamit inni és megbeszéltük ,hogy mikor indulunk és lerendeztük a jegyeket majd mindenki haza ment.

Otthon nem volt senki, Lorán és rajtam kívül. A húgom is velem fog jönni. Összepakoltunk és egyensen Zackhez mentünk. A barátomnál nem volt senki, ő is egyedül volt. Pár perc után elmentünk a reptérre. Egy levelet hagytam magunk után. A reptéren már ott vártak a barátaink. Megvettük a jegyeket és beszálltunk. Mikor végre felszálltunk amolyan megkönnyebbülés érzetem volt, és egy kicsit deja vu is. Megnéztünk Lorával és Zackel egy filmet, majd én szokásomhoz híven bealudtam.
*Elisza szemszöge:
Már alig vártam ,hogy vissza menjünk Párizsba. Imádom Kaliforniát is de Párizst úgyszint.Felálltam és bementem a mosdóba. Johnny persze követett.
-Mit akarsz?-kérdeztem incselkedve.
-Hiányzik ,hogy csináljak veled valamit...-suttogta az ajkamba. Bementünk a mosdóba és csókolózni kezdtünk. Bele merültem a csókokba, majd mikor elkezdett vetkőztetni elvesztettem az agyam. Hirtelen valaki kopogott. Összeszedtük magunk majd kimentünk, az ajtó másik felén Zack állt és cinkos mosollyal nézett.
Elpirulva ültünk le a helyünkre. A vállára hajtottam a fejem és álomba merültem.
*
*Tamara szemszöge:
Az gépen majdnem mindenki aludt, Patrick vállán feküdtem és egymás kezét fogva néztünk ki az ablakon.
-Még van 6 óránk...-mondta  a csöndet megtörve és homlokon puszilt .-Mit akarsz csinálni az utolsó 17 éves óraidban kicsim?-tette fel a kérdést mély hangján, ami most rekedtes volt egy kicsit , de ez még jól is állt neki, vagy ,ahogy mi mondjuk Loláékkal "Tiszta szexos".
-Csak ölelj szorosan és szeress...-mondtam halkan.
-Azt mindig .-kimondta majd megcsókolt. Imádtam mikor ilyen hirtelen tesz valamit. Megremegtem, majd heves viszonoztam a csókjait. Mikor elváltunk megpuszilta az orrom hegyét.-Érdekes ,nem?
-Mi?-néztem rá huncut szemekkel.
-Az ,hogy már lassan 4 éve vagyunk együtt....őszintén megvallva, gyerek fejjel így egymásba szeretni....-nevetett fel saját magán.
-Na igen. Te beszélsz, mikor még randira sem tudtál hívni csak annyit mondtál ,hogy "Tamim...nem úgy  értem! De...gyere....tudod mit? te, én, kávézó."-utánoztam régi önmagát és elnevettem magam.
-Erre te: " Persze, de ha randizni akarsz máshogy kellett volna"-utánozta érdekes kézmozdulatom akkorról.
-Aztán te ennyit csináltál...-fogtam meg a nyakát és az arcát majd hirtelen megcsókoltam.Heves csókjától felszökött a vérnyomásom, átvett az ő ülésére és
lovagló ülésbe ültetett magán és úgy folytattuk. Egy kicsit elváltunk de megharapta az alsó ajkamat és meg is húzta kicsit. Elő jött az a Patrick akinek nem számít a hely, csak legyünk együtt. De végül a telefonom megszólalt. A forbidden voices halkan szólt, de elnevettem magam és megnéztem ki a hívó. Az nem volt más mint Zack. Egy üzenetet küldött.
" Gyerekek ne a gépen! xD "
Ránéztem és kinyújtottam rá a nyelvem. Patrick azonnal kapott az alkalmon, és mint a számat a nyelvemet is megharapta.
-Hé, te kannibál!-szóltam rá és visszaültem a helyemre.
-De csak Tamarára éhezek...-nyalta meg a száját.
-Hiába...az én Patrickom nagyon-nagyon szexo.-fogtam meg az arcát és puszit nyomtam rá.-De ideje aludni...
-Na...akkor felkelünk éjfél előtt 2 perccel.-ölelt meg .
-Oké.-hunytam le a szemem.
Leszállás előtt 1 órával fel is költöttek.Arra ébredtem ,hogy Patrick csókolgatja a nyakam és szólongat.
Mikor kinyitottam a szemem kedvesemmel találtam szemben magam.
-Boldog szülinapot életem!-mondta és megcsókolt.
-Köszönöm.-mondtam két csók közt és megöleltem.
Ezt követően a többiek is felköszöntöttek, majd tűkön ülve vártuk a leszállást.
Mikor végre leszálltunk mindenki fellélegzett. A párizsi repülőtér kurvára hasonlított az otthonira.
Mivel Zack,Johnny és Eli ide valók ismerték a terepet fogtunk taxit és elmentünk egy Hôtel Rose nevű szállodába.
Kivettük a szobákat és mindenki felment. Mikor felértünk a szobába Patrick azonnal letámadott. Rádobott az ágyra és a többit szerintem nem is kell mondanom.
*
*Lolitha szemszöge:
Mikor bejelentkeztünk lent hagytam a recepción a tárcámat és a telefont. Gyorsan le is szaladtam értük.Mikor visszavettem a dolgaimat megpillantottam Justint egy lánnyal.A gépen láttam egy olyan cikket ,hogy "Justin Bieber még mindig Selenát szereti", ideges is voltam rá.Gyorsan oda mentem hozzá és hátulról nyakon vágtam.
-Justin Drew Bieber!-szóltam rá -még-nyugodt hangon.Az unokabátyám megfordult és mosolyogva megölelt.
-Lolitha Andrews!Hogy kerülsz te ide?-kérdezte miután elengedett.
-Az hosszú...de te?-kérdeztem meg én is. A mellette álló lány nagyon szép volt, és kedves mosollyal rendelkezett. Mintha láttam volna már valahol...Várj, te nem a Vogue modellje vagy?-kérdeztem a lányt, aki mosolyogva bólintott.
-Áh, igen. -kapott a fejéhez Justin.-Lola, ő itt Lana Andrews életem nagy szerelme, Lana ő Loli az unokatesóm.-mutogatott kettőnk közt.
-Andrews?-kérdeztem .
-Nem vagyunk mi véletlenül rokonok?-kérdezte nevetve Lana, cinkosul összemosolyogtunk, hogy kicsit kínozzuk Justint.
-Ki tudja...nincs véletlenül egy Vicktoria nevű nénikéd?-kérdeztem.
-De.-nevetett fel.
-Nem,nem, nem ,nem,nem ,nem!-rázta Justin azonnal a fejét.-Az nem lehet!
-Nyugi már!-szóltunk egyszerre.
-Csak viccelünk drágám.-ölelte meg Justint.
-Ez nem jó vicc hercegnőm.-puszilta meg a lányt.
-Jah, igen. Justin gyere csak egy kicsit oldalra.-szólaltam meg.
-Oké.Várj meg itt.-engedte el a lányt és oldalra jött velem.-Mi az baj?
-Jól vagy te ,hogy még mindig azzal a ribanccal foglalkozol mikor itt van neked ez a szép lány?!-csaptam vállba.
-Aúú!-nyavalygott.
-Miről beszélt te abban az interjúban?Hah?-kérdeztem idegesen.
-Azt nem tudom megmagyarázni mert a managerem csinálta az egészet.De nem látod ,hogy nekem csak Lana kell?Egy lány sem kellett még így nekem...szeretem, és csak is őt fogom. Hidd el.-fogta meg a vállam.
-Úgy legyen, vagy még egy ilyen és levágom a tököd és elmondok mindent Pattie néninek arról a nyárról mikor elmentünk Hawaii-ra és mit csináltál.-fenyegettem meg.
-Oké,oké. De tudod jól ,hogy részeg voltam.-szabadkozott.
2 bolond a világ ellen 
-Jah, és még csak nem is tagadod...bár arra nem hiszem ,hogy emlékszel mit csináltál de oké....-mondtam miközben visszamentünk Lanához.
-Egyedül vagy itt amúgy?-kérdezte Jusitn.
-Nem...Tamiékkal.-mondtam majd egyből felcsillant a szeme. Ő és a barátaim jól kijönnek, főleg Tamival,Patrickal és Elivel. -Szóljak nekik?
-Tudnál?-kérdezte mint egy gyerek.-Olyan rég láttam már őket.
-Oké.-mondtam és megcsörgettem Zacket ,hogy hívja le a csapatatot.
Így is lett, Johnny és Eli kivételével mindenki jött. Mint kiderült a Mikaelson és a Rogers bealudtak .
-Justin!-kiáltott fel Tami és oda rohant .
-Tami!-ölelték meg egymást .Majd jött Patrick, kezet fogtak majd megölelték egymást.Sorra ölelte a barátinkat és Lorát.-Áhj, kiscsaj ...-ölelte meg Lorit.-Olyan rég láttalak.Már hiányzott a másik kicsik unokahúgom!
Bemutattuk őket Lanának majd Zacket Justinnak. Leültünk egy kicsit beszélgetni az előcsarnokba.
-Óh, tényleg.-nézett rá Tamira Justin.-Boldog szülinapot foci sztár!-puszilta meg a lányt.
-Köszi.-mosolygott a szőke lány.
Elbeszélgettük még egy fél órát és mentünk is  a dolgunkra. Justin és Lana is elmentek.
Megbeszéltük ,hogy elmegyünk a Rosette-be. Oda ahová először voltunk Zackékkel.Bár előtte körbe játruk a várost.Nagyon sztárok voltunk. Beugrottunk a szökőkútba és abban "fürödtünk". Elszórakoztunk.
Zack és Johnny  már a fejüket fogták, mivel elmondásuk szerint a párizsiak hülyének néznek minket. Nekem mondjuk nem baj, engem mindenki annak néz. A szállodában átöltöztünk, majd elrohantunk ide-oda. Az Eiffel toronynál Petyo zakózott egy nagyot. Eli és Johnny táncolni kezdtek, én meg újra neki láttam rajzolni valamit mint elsőnek.
Tami és Patrick elvoltak. Rohangáltak össze-vissza. Ezt imádom a barátaimban, nem törődnek azzal ,hogy mások előtt milyen hülyének néznek ki, ők olyanok amilyenek.
Ezt követően benéztünk a Louvreba is, ott egy csomó grimaszkodós, hülyéskedős képet készítettünk. A húgom is feloldódott.
Mindenki felhőtlenül boldog volt, még ha csak egy ideig is de akkor is.
A szállodában rendeltünk Tamiank egy tortát, felhozták a lakosztályba.Épp elfújta a gyertyát, Patrick megfogta barátnője nyakát és kicsit belenyomta a tortába, így az orra csupa tejszín lett.
-Ejj, kyoya!-nevetett rá Patrick.Tami mérges fejet vágott és egy kis darabot belenyomott Patrick arcába.
Nagy nevetés lett ebből.Majd miután lenyugodtunk átadtuk az ajándékokat. Olitól és Petitől egy focilabda medált kapott a láncára, amit Patricktól kapott az első évfordulójukra.Elitől és Johnnytól egy Martin Garrix
felsőt kapott. Hát igen, Patrick amolyan fedő neve a Garrix. Hiába, ha egy elismert DJ a pasija akkor jobb felsőt nem is vetettek volna.Lorától és tőlem egy óriási nagy,barna macit kapott, aminek a kezében egy szív van, Zacktől egy Bayernes bugyit kapott és egy "T" betűs karkötőt..Persze arra nem számított amit Patricktól kapott.
Patrick letérdelt és és elővett egy piros kis dobozt. Tami meglepődve nézett a barátjára.
*Tamara szemszöge:
Mikor letérdelt elém azt hittem ,hogy megkéri a kezem de elnevette magát és kinyitotta a dobozt...
Egy végtelen jeles ,szíves gyűrű volt előttem.
-Tudom, még túl korai lenne a házasság...így csak annyit kérdezek..Velem maradsz amíg szeretsz?-kérdése hallatán könnyek szöktek a szemembe.
-Igen, természetesen melletted maradok.-ahogy kimondtam megcsókolt, hallottam ,hogy fotóznak. Ennél jobb születésnapra nem is vágyhattam volna....Felhúzta az ujjamra és szorosan megölelt.
Köszönöm Istenem ,hogy az utamba hoztad ezt a bolond pasit!

2015. november 13., péntek

Lola vs.Life

Reggel a telefonomra ébredtem. Nem értem minek hív fel valaki fél hatkor valakit, mikor tudja ,hogy a hívott személy még alszik. Felvettem, úgy ,hogy bele se néztem ,hogy ki az.
-Mi az Isten faszát akarsz óhajnalban?!-kérdeztem bele idegesen.
-Neked is jó reggelt Lola!-szólt bele Tami.
-Bocsi, csak tudod milyen vagyok ha korán kelek...-ültem fel.
-Na igen, de lenézve. Nagy ötlet csajszi!-pattogott Tami és hallottam ,hogy mellette Patrick mondja a magáét ,hogy "baby, kérlek később telefonálj!".
-Mondjad...-ásítottam fel.
-Lógjunk el a suliból!Igazolást tudunk szerezni. Anyáék írnak, vagy majd elmegyünk fogorvoshoz meg ide-oda.-nevetett fel.
-De hová megyünk?-kérdeztem rá és kipattantam az ágyból és a szekrényhez mentem.
-Hát a vidámparkba!-kiáltotta bele Patrick.-Utána mozi meg majd valamerre...
-Na megfelel?-kérdezte Tami.
-Meg. Találkozzunk mondjuk...a Gigo's-nál.
-Rendben, telefonálj te is körbe.
-Oké, bye!-kinyomtam és kivettem valami ruhát majd irány a fürdő.
Felöltöztem -közben telefonáltam a srácoknak-és fogtam egy oldaltáskát, abba beledobtam a tárcámat,a telefonomat és már indultam is. A Gigo's-nál már ott volt Eli,Johnny,Tami,Patrick,Oli,Nati,Petyo,Connor,Joey és Ross. Zack száz biztos késik.-Hali!-köszöntem oda és sorra öleltem a barátaimat.
-Szia!-köszöntek kórusban.
-Ki hiányzik még?-tette fel a kérdést Ross.
-Már senki.-mondta Patrick és hirtelen két kar átölelte a derekamat.
-Sziasztok srácok!-köszönt Zack és megpuszilta a nyakamat.-Hiányoltalak az éjjel....az én barátnőm...Milyen jó kimondani...-nevetett fel és elhúzódtam tőle.
-Srácok, menjünk be a bárba, valamit el kell ,mondanunk.-kértem őket és kinyitottam az ajtót. A srácok bementek mi meg utánuk. Mindenki vett magának inni valamit.
Leültünk a szokásos boxunkba, majd Zack megkezdte.
-Na akkor... Tegnap nagy dolgok történtek és ma akartunk csak szólni róla. De akkor nem szaporítom a szót: szakítottam Johannával, majd feltettem ennek a nőnek a kérdést.-mutatott rám, és megfogta a kezemet.A csapatunkon látszott ,hogy örülnek ,hogy Zack  végre megette a nagy lépést.
-Úr Isten!-ugrott oda hozzám Eli és megölelt.-Végre észre tértél te bolond!-lökte meg Zack karját a lány nevetve, majd  többiektől is ez volt a reakció. Miután itt végeztünk az italokkal elmentünk a kedvenc pizzériánkba. Ott megkajáltunk majd indultunk a vidámparkba.Befizettünk majd csoportosan elmentünk mindenfelé. Mint a gyerekek játszottunk, pláne az autodromban [dodzsem] . Szakadtunk a röhögésbe.
Annyira elszórakoztunk mint az óvodások. Mikor már mindenen túl voltunk a vidámparkban elmentünk gokartozni . Mikor lejárt a menet és indultunk volna vissza a vidámparkba ,hogy megnézzük a fellépőket Zack megfogta a kezem és oldalra húzott a többiektől, akik tovább mentek.
-Lépjünk meg.-szorított a falnak.
-Mi?-kérdeztem értetlen mosollyal.
-Mondom, lépjünk le és randizzunk.-mosolygott rám sunyin.
-De a többiek...
-Nem érdekeljenek most...csak ránk koncentrálj !-szakított félbe és megcsókolt.Heves csókjától megremegtem, a kezemet a hajába vezettem, ő az övéit a csípőmre.Ezen a ponton jöttem rá ,hogy még magasított cipőben is alacsonyabb vagyok mint ő. Hirtelen megsimította a hasamat, mire belenevettem a csókunkba. -Mit csináltam rosszul?-kérdezte a homlokát az enyémnek döntve.
-Semmit, csak csikis vagyok...és ezt tudod jól.-fogtam meg a vállát és ellöktem magam a faltól.-Most állsz is ott vagy megyünk randizni?-kérdeztem kacéran.
-Repülök!-mondta és kézen fogott.
-Hová megyünk?-kérdeztem mikor kiértünk a gokart pályáról.
-Attól függ hová szeretnél...-megnézte az órát a telefonon és folytatta.-Még csak 14:37 szóval először is elviszlek enni, utána majd kitaláljuk.-mosolygott rám azzal a kisfiús arccal.
Elmentünk venni egy-egy hot dogot, majd leültünk a parkban megenni.Végig az arcomat fürkészte, ami kicsit zavarba hozott.
-Mi az?Van valami az arcomon?-kérdeztem és megtöröltem a szám szélét.
-Nem, egyszerűen nehéz elhinni ,hogy te tényleg és hivatalosan a barátnőm vagy....-mondta és megfogta a kezem.-Olyan jó érzés...,hogy akárhol vagyunk megfoghatom a kezed, ölelhetlek és csókolhatlak .
-Bár még be sem jelentettük ,hogy együtt vagyunk de igazad van.-mosolyodtam el.
Tami and Patrick
-Holnap bejelentjük...elmondjuk a szüleidnek és minden a helyén lesz. Ígérem.-oda hajolt hozzám és megpuszilta a homlokomat.
Miután végeztünk elmentünk a plazába. Nem értettem mit akar itt, de csak követtem. Bementünk a moziba .
-Mit akarsz megnézni?-kérdezte és a plakátokra mutatott, amin ki voltak rakva a filmek mint pl.: Feláldozhatók 4, Gyűrűk ura, Éhezők viadala, Csillagainkban a hiba, A szürke ötven árnyalta, Utódok, Mamma mia, Horrorra akadva 5, A gonosz halott, Láncra verve, A szobatárs,Paranorman Activiti, The DUFF és a Távol a világ zajától.
-Nekem mindegy...-mondtam és megszorítottam a kezét.
-Na kicsim, válassz egyet...úgy sem látunk sokat belőle.-nevetett fel perverzen.
-Te hülye!-löktem meg egy kicsit nevetve.-Akkor....mondjuk....A szobatárs.
-Biztos vagy benne?-kérdezte majd bólintottam..-Oké.-egyezett bele és megvette a jegyeket. Ki akartam fizetni a sajátomat, de nem hagyta. Bementünk a vetítőbe és elhelyezkedtünk valahol a leghátsó sorban a tömegben.Zack elrohant venni popcornt és inni valót és visszaült mellém. A film elejét még láttam ,majd nem nagyon tudtam rá figyelni. Zack keze rásiklott a combomra és simogatni kezdte, teljesen fel az övemig.
-Öhm, ne csináld...-szólta oda suttogva.
-Miért?Tán zavar?-kérdezte a fülembe nevetve.Majd elkezdte harapdálni a fülemet.
-Nem mondanám..-nyögtem ki sóhajtva.
-Akkor nincs itt semmi baj...-mondta és lerakta a padlóra a kóláját, majd az enyémet  és a popcornt is.Elnevettem magam mikor megnyalta a száját, mert érintette a fülemet a nyele, majd felé fordultam és megcsókoltam .
Egyből rákapott az ízére és heves csókba kezdtünk, a kezével beletúrt a hajamba és így jobban magához húzott.A kulcscsontom neki ütközött a vállának, de hamar segített rajtunk. Úgy fordult ,hogy pontosan igazodjunk a másikhoz.
Őszintén szólva nem részletezem, de csak a levegő hiány miatt váltunk el néha. De végig csókolóztunk egy horror filmet. Mikor vége volt és mindenki ment kifelé, Zack nyakán csak a szívás nyoma volt, ahogy az enyémen is.  Elnevettem magam, majd kézen fogott és elmentünk  a partra.
*Tamara szemszöge:
Mikor eljöttünk a gokart pályáról észre vettem ,hogy eltűnt Lolánk és Zack. Ideges lettem így keresni kezdtük őket. Ha eltűnnek és rajtam keresik a két hülyét baszhatom!
Na akkor, elkezdtük őket keresni, de egyik hülyének sem jutott eszébe a telefonálás, áh minek is?
Aztán és kapcsoltam és felhívtam a hülyéket.
-Hol a picsában vagytok?!-ordítottam bele a telefonba.
-Nyugi, csak randizni vittem.-nevetett bele Zack.
-Hogy bolondulj te meg, szólhattál volna!-sóhajtottam fel megkönnyebbülten.
-Jó, nyugi nincs semmi baj. -mondta nyugodt hangon és hallottam ,hogy Lola kérdezgeti ,hogy ki az.
-Oké, na akkor jó randit !Bye!-e mondatom után kinyomtam és elraktam a telefont.-Srácok, rendben vannak csak randiznak!-mondtam nagy mosollyal.
Ez a két elmebeteg egymásnak van teremtve!Akár csak én és Patrick.
*
*Lolitha szemszöge:
Útközben felhívott minket Tami, tudattuk ,hogy minden oké majd lementünk a partra.
Én egyenesen leültem a homokba és figyelni kezdtem a tengert. Zack mögém helyezkedett és átölelt.
-Szerinted nem történt miden köztünk túl gyorsan?-kérdeztem meg normálisan.
-Nem. Bár ki tudja? Lehetséges, de én abban biztos vagyok ,hogy ennek így kellett lennie.-válaszolt és a móló felé nézett.-Hé, nem megyünk el fürödni?-kérdezte, éreztem a hangján ,hogy mosolyog.
-Zack, még fürdőruhánk sincs.-nevettem fel és megfogtam a kezét, összekulcsoltam az ujjainkat és megszorítottam.
-Veszünk a mólón.-mondta a standok felé mutatva.
-Oké.-mondtam és felpattant.Felém nyújtotta a kezét és felhúzott. Kézen fogva mentünk el a standhoz, ahol egymásnak kerestünk fürdőruhát. Zack egyenesen egy pink darabot vett el, amire az én válaszom egy határozott nem volt. De ő erősködött, és valahogy bele mentem.
Bár én szívatásból egy piros fürdőgatyát vettem neki.Átöltöztünk, lepakoltuk a ruháinkat a közelbe és berohantunk a vízbe. Azt hittem megfagyok, de ahogy telt az idő jól éreztem magam.
Lementem a móló alá és befeküdtem hassal a homokba, úgy vártam Zacket.
*Elisza szemszöge:
Loláék keresése közben mi is elvesztünk. Komolyan ,hogy lehetünk ekkora hülyék?
Épp megálltunk Johnnyval a cukis előtt.
-Joseph Mikaelson, nem veszed észre ,hogy már fél órája itt körözünk?-kérdeztem idegesen hadonászva.
-Oké, lehet eltévedtünk.-ismerte be és kínosan felnevetett.
-Ó, úgy tudtam!Hogy lehetsz ekkora barom?Neked tényleg nincs tájékozódási képességed!-veszekedtem rá.
-Nyugodj már meg. Tudod mit veszek neked gumi cukrot!-mondta és idegesen bele túrt a hajába.
-Az előbb is ezt mondtad!-kiáltottam rá és morgott a hasam.Baszd meg, még éhes is vagyok!
-Na, most komolyan.Gyere megyünk kajálni és gumi cukiért.-kacsintott rám és megfogta a kezemet.-Jó?
-Rendben.-bólintottam.
Elmentünk a vidámparkban lévő gyors kajáldába.Ettünk majd elmentünk gumi cukiért.
Volt egy stand, ahol minden fajta gumi cukor volt.A sok fajta közt volt egy, khöm...hímtag alakú és még szemek és szőr szállak voltak rárajzolva.
-Vegyek egy olyat, vagy jó neked az enyém ami nagyobb és vastagabb?-kérdezte perverz mosollyal.
-Perverz állat.-mondtam oda és elfordultam.
-De te mégis azt a perverz állatot szereted.-mondta nevetve.
-Olyan hülye vagy, de úgy is szeretlek.-mondtam és arcon pusziltam. Megvettük a gumi cukit és leültünk enni.Majd visszataláltunk a csoportunkhoz.
*
*Lolitha szemszöge:
Mikor meguntuk a fürdést átvedlettünk és elmentünk egy Zack által megszervezett "különleges vacsorára".
Elvezetett egy étteremhez, ahol felmentünk a tetőtérre. Tudtam ,hogy előre megszervezte.Az asztal meg volt terítve, rózsa rajta és a kilátás gyönyörű volt. Ránéztem Zackre aki csak mosolygott.
-Foglaljon helyet hölgyem.-húzta ki nekem a széket, leültem és rá mosolyogtam.
-Te ezt megszervezted?-kérdeztem rá mikor leült.
-Ha megnézed az étlapot szerintem rá is jössz.-nevetett fel és a kezembe adta.
Mai ajánlatunk:
Zack Rivers- Csók - Francia,nyelves hajló, vándorló, szívó, felsőajak, vágygerjesztő
                   - Ölelés-Kezek a fenéken, kezek a derékon, baráti, ma-este-az-ágyamban-kötsz-ki
Lemeredve olvastam végig , majd pirulva néztem rá.
-Ez mi?-kérdeztem, alig bírta visszafojtani a nevetést.
-A mai nagy ajánlatok, vagyis az ágyba jutás előtt.-mondta és elnevette magát.
-Na, jó ne hülyéskedjünk.-mondtam és én is nevetni kezdtem.
-Oké.Na mit rendeljünk?-kérdezte és a kezembe adta a rendes étlapot.
A vacsoránk után már kezdett sötétedni. Haza kísért. Behívtam , hogy előadjuk anyámnak azt ,hogy összejöttünk. Bár mikor bementünk csak Anya hangját hallottam ,hogy hívja Adamékat a nappaliba.
-Anya, valami baj van?-kérdeztem meg, mikor beértünk Zackel.
-Igen, mondhatjuk úgy is.-mondta anyám és bele túrt a hajába.Ekkor pillantottam meg Byron bácsit.
-Te mikor jöttél?-kérdeztem meglepetten és megöleltem a bácsikámat.
-Nemrég.-mondta és anyámra nézett, aki mellett ott állt apa. Zack kezet fogott apámmal és Byron bácsival, majd Adammal.
-Szerintem jobb ha most megyek.-mondta Zack .
-Rendben, szerintem is...holnap találkozunk.-mondtam és megöleltem.
Zack elment és lejött Lora is.A  kishúgom egyből megölelt.
-Szerintem le kellene ülnötök ehhez.-mondta apa és mi szót fogadva így is tettünk.
-Mondd el nekik, én majd kint várok.-mondta Byron és kiment a konyhába. Anya és apa elénk állt és bele kezdtek.
-Nos, ez sokkoló lesz..-mondta apa.
-Mi?-kérdeztük egyszerre mind a hárman.
-Lora, kicsim. Tudd ,hogy ettől mi még mindig úgy szeretünk.-mondta anya és megfogta a húgom kezét, majd letérdelt elé.-Te nem vagy az én lányom.-mondta ki anya sírva.Bennünk megfagyott a vér.Lora lemeredt és csak nézte anyát.
-Anyu, ugye ez csak egy rossz vicc?!-kérdezte a kislány.-Ugye?Anya!Mondj már valamit!
-Sajnálom édesem!-zokogott anya, majd apa  oda ült a kanapé karfájára és átölelte Lorit.
-Anya, ne szórakozzatok már velünk!-kérte Addie.
-Sajnos ez komoly.-mondta apa és ő is küszködött a könnyeivel.Ekkor már Lora is sírni kezdett.
-Akkor kié vagyok?!-zokogta a kislány és nagy szemeket meresztett a szüleinkre.
-Byroné.-mondta ki apa, és itt már ő sem bírta tovább elsírta magát.
-Mi?!-kérdezte Lora.-De akkor ki az anyám?-kérdezte hisztérikus sírása közben.
-A testvérem volt, Linda.-mondta anya és felült Lori mellé.
-De anya, neked nincs Linda nevű testvéred!-mondtam könnyezve. Lesokkolt ,hogy akit eddig az húgomnak hittem nem az. Hisz minden normális embernek ilyesmi lenne a reakciója, nem?
-Két évvel kisebb volt mint én...mikor haza hoztak a kórházból autóbalesetben meghalt.Téged megmentettek. Byron nem vállalt el. De nem is adtalak volna oda neki.-szorongatta anya a kishúgomat, vagy már nem is tudom ,hogy mondjam....- De most itt volt az ideje ,hogy tudd.Sajnálom kicsikém, de nem akartam neked rosszat. Én még attól ugyan úgy szeretlek!
Adam átölelt és úgy kezdtem sírni.Byron kijött a konyhából és leguggolt Lora elé.
-Kicsim...-fogta volna meg a kezét de Lora elhúzta és felrohant a szobájába. Én is felpattantam és utána mentem. A kislány ott feküdt az ágy közepén és zokogott. Oda bújtam hozzá és átöleltem.
-Lola...-bújt oda hozzám.
-Ssss...-csitítottam a zokogó szőkét és szorosan öleltem.
Bejött Adam is, és ő a másik oldalról ölelte Lorát.
Így álomba sírta magát, meg sem szólaltunk róla.
-Te tudtad?-kérdeztem halkan Adamtól.
-Nem...bár emlékeztem Lindára.-mondta ő is suttogva.
-Hogy fogjuk ezt megoldani?-kérdeztem.
-Nem tudom....holnap megoldjuk.-válaszolt a bátyám és ezután el is aludtam.

[Folyt.Köv]