Zenék

2015. március 7., szombat

Meglepetések, csalódás és egyebek...



*Johnny szemszöge:
Elisza kába volt és ittas, mikor csókoltam éreztem ,hogy nincs teljesen magánál így megállítottam mikor a keze az övcsatomra csúszott és kissé eltoltam magamtól.
-Elisza várj!Ezt én nem így akarom! Szeretni akarlak, lassan alaposan....kiélvezni minden egyes pillanatát és azt akarom ,hogy emlékezz rá! Érzek irántad valamit...kötődöm hozzád! Meg akarlak védeni mindentől és mindenkitől....nem akarom ,hogy bajod essen!-vallottam be mindent, tudtam ,hogy holnap nem fog emlékezni semmire de legalább így tudatom vele...-Most pedig aludj, holnap mindent megbeszélünk ha kijózanodtál kicsi Eliszám!-Elisza ledőlt az ágyon és szófogadóan elaludt.Gyönyörű lány, ahogy aludt láttam a karján egy karkötőt amibe bele volt gravírozva az ő neve, Loláé,  valami Conoré és Rossé.Már nem tudtam mit tenni így elaludtam én is....
*******************************************************************************
*Elisza szemszöge :
Reggel mikor kinyitottam a szemem egy ismeretlen helyen voltam...és erős szorításban voltam.Mikor kissé megfordultam akkor láttam ,hogy Johnny ölel...lassan és észrevehetetlenül kimásztam a kajai közül és felültem az ágyon.Körbe néztem a szobában, tipikus fiús szobája van....kék és szürke falakkal.A falakon egy csomó motoros,autós és rock zenekaros poszterek díszelegtek, az ágy mellett egy éjjeli szekrény melyen a telefonja egy óra és egy kép van.Az ággyal szemben egy íróasztal melyen egy laptop és csomó toll-papír kavalkád volt ...hirtelen lenéztem magamra, lekaptam magamról a takarót és láttam ,hogy fehérneműben vagyok....az lehet ,hogy lefeküdtem vele???OMG!!
Ránéztem az órára és láttam ,hogy háromnegyed öt van...kipattantam az ágyból és elkezdtem öltözni.gyorsan kész lettem és felkaptam a telefonomat és a cipőmet, aztán már rohantam is haza....
Lehet még mindig az volt a terve velem mint először?Istenem....megnéztem a telefonom és láttam ,hogy Lolától 43 hívásom van....már nem hívtam vissza mert már csak két utcára voltam a házunktól.
Felrohantam az emeletre a nappaliba és megtaláltam ott a kanapén aludni Lolát .Leültem mellé és rögtön felébredt.
-Te hol a francban voltál?!-ült fel és megölelt.-Mi történt veled??
-Nem szeretnék róla beszélni....-könnyek gyűltek a szememben.
-Úristen !Azt ne mond ,hogy Johnnyval voltál és ....?-nézett rám megrökönyödve.
-Nem emlékszem semmire csak arra ,hogy csókolóztunk a szobájában és jött a képszakadás majd csak felébredtem és csak fehérneműben voltam.....-hadartam el kissé álmosan.
-Akkor meglehet, de ne mutasd magad gyengének!Légy erős, és ha találkozol Johnnyval ne is foglalkozz vele.Most pedig menj aludni én megnézem az öcsédet.-javasolta Lola.
-Oké...*
*Lolitha szemszöge:
Nagyon aggódtam Eli miatt ....ettől féltem ,hogy Johnny ki fogja használni, aztán eldobja mint egy rongyot...
Ezen agyalva mentem be Damian szobájába.A kisfiú békésen aludt, elmosolyodtam rajta....
-Ne nőj fel soha!-suttogtam és kimentem.
Bementem Elisza szobájába és a másik ágyra lefeküdtem.Mivel még korán volt vissza aludtam én is.
****************************************************************************
Arra ébredtem ,hogy Damian rohangál és sikoltozik a szobában, én és Elisza egyszerre szóltunk rá ,hogy hagyja abba de csak rosszabb lett mert rám ugrott majd Eliszára.
Miután  megvolt a második ébredésünk, kimentünk reggelizni.Már Vicktoria néni is haza jött, mivel este egy üzleti vacsorára ment és szállodában aludt.
A szőke asszony már nagyban serénykedett mikor mi kiértünk, nem szóltunk neki semmit és nem is fogunk semmit sem mondani a tegnapról.Damian meg nem szólhatja el magát mert ő már nyolckor már aludt.
A reggelizés csöndesen telt míg Vicktoria néni meg nem törte a csendet.
-Elisza, Damian ,Lola van egy jó hírem.-szólalt meg mosolyogva.-Át helyeztek, vissza Californiába!
-ÚRISTEEEEEN!!!-kiáltozott Elisza.
-Komolyan mami?-Ugrott fel Damian a székről és Vicki néni karjába ugrott.
-Igen kisfiam.És Elisza  megint az Allowayba fogsz járni.
-Szóhoz sem jutok!!!-mondtam én.
-Végre haza megyünk!!-rázta meg Elisza kicsit a karomat majd megölelt.
Vicki néni még elmesélte ,hogy mi volt és ,hogy-hogy haza jönnek, így a repülő jegyeket akkorra íratták mikor én megyek haza.Eliszának eszébe jutott ,hogy elmehetnénk gördeszkázni nekem pedig az ,hogy bemehetnénk a Louvre-ba. Felöltöztünk, ami kissé soká tartott mivel Damian mindig elcsórt valamit és eldugta valahol.Én felvettem a kedvenc rövid farmeremet és egy  vékony horgolt felsőt, Elisza pedig  (úgyszint ) egy rövid farmert és egy számozott pólót.
Meglepetésemre Dami tud gördeszkázni! A kisfiú egy kisebb kék-fekete deszkával indult útnak míg Elisza és én sima fekete deszkát kaptunk elő.
Már javában a városban gurultunk , mikor elmentünk ammelett a kávézó mellett ahol a múltkor voltunk a srácokkal.lelassítottunk mivel Damian lassabban jött.Elisza épp megállt a kávézó bejárata előtt és benézett.
Hirtelen elkapta a karom és oda húzott. Mikor benéztem ledöbbentem.Zack és Johnny ültek bent két lánnyal úgy mint velünk.....Akkor ért oda hozzánk Damian és benézett ő is.
-Bemehetek köszönni Zacknek?-kérdezte Eliszától.
-Menj, de siess vissza mert még el kell mennünk a Louvre-ba kincsem .-simogatta meg a kisfiú vállát Eisza.
-Oké.-mondta mosolyogva a kicsi, mi meg odébb álltunk ,hogy ne vegyenek észre.
*Johnny szemszöge:
A kávézóban ültünk Zackkel és két osztálytársunkkal Claudiával és Amedee-vel (Amédéével), mikor megláttam berohanni a kávézóba Damiant, Elisza öccsét.Oda rohant hozzám és kezet fogott velem és Zackel.
-Sziasztok!-köszönt ránk a kisfiú a kezében a gördeszkával.
-Hali öcskös!-köszönt neki mosolyogva Zack.-Hogy-hogy itt vagy ?
-Szia Damian!-üdvözöltem én is.
-Elivel és  Lolival gördeszkázni indultunk, de már mennem kell sziasztok!!-kirohant a helyről a kis szőke  fiú én meg utána , ha Eliszával jött akkor neki is itt kell lennie valahol. Reggel nem volt mellettem....ez kissé megrémített.De mire kiértem a csajok és Damian is eltűntek......
Barátnők?Nem mi testvérek vagyunk és minket senki nem szakíthat el egymástól!